Az e-építési napló vezetési kötelezettségét nem kizárólag az dönti el, hogy az építkezéshez kell-e építési engedély. A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet főszabálya szerint arról az építőipari kivitelezési tevékenységről kell e-építési naplót vezetni, amelyet kivitelezési dokumentáció alapján kell végezni.
Ez azért fontos különbség, mert az építési engedélyhez és az egyszerű bejelentéshez kötött munkák mellett bizonyos, engedély vagy egyszerű bejelentés nélkül végezhető munkákhoz is szükséges kivitelezési dokumentáció – és ezzel együtt e-napló.
Ezért az e-napló szempontjából sokszor nem az a megfelelő kérdés, hogy „kell-e ehhez építési engedély?”, hanem az, hogy „kell-e ehhez a munkához jogszabály szerinti kivitelezési dokumentáció?”
Mikor kötelező az e-napló vezetése?
A főszabály egyszerű: ha az építőipari kivitelezési tevékenységet a 191/2009. Korm. rendelet szerint kivitelezési dokumentáció alapján kell végezni, e-építési naplót is kell vezetni.
Kivitelezési dokumentáció szükséges az építésügyi hatósági engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez, de a jogszabály több olyan esetet is felsorol, amikor engedély és egyszerű bejelentés nélkül végzett munka is ebbe a körbe kerül.
Engedély nélkül végzett munkánál is lehet kötelező az e-napló
A 191/2009. Korm. rendelet 22. §-a több, kifejezetten műszaki jellemzőhöz kötött esetet nevesít. Ha az építési tevékenység ezek valamelyikére irányul, kivitelezési dokumentáció szükséges, ezért e-naplót is kell vezetni.
5,4 méter vagy nagyobb támaszközű tartószerkezet
Kivitelezési dokumentáció szükséges, ha a munka 5,4 méter vagy azt meghaladó támaszközű tartószerkezet építésére, megerősítésére vagy részleges megbontására irányul.
Monolit vasbeton tartószerkezet
Ugyancsak ebbe a körbe tartozik a monolit vasbeton tartószerkezet. A jogszabály itt nem egyszerűen „betonozásról” beszél, hanem tartószerkezeti szerepet betöltő, helyszínen készülő vasbeton szerkezetről. Ide tartozhat például monolit vasbeton födém, gerenda, pillér, fal vagy más teherhordó vasbeton szerkezet.
A rendelet egy konkrét kivételt is meghatároz: nem tartozik ebbe a körbe az 5,4 méteres fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorú.
Vagyis egy esztrich, aljzatbeton vagy szerelőbeton önmagában természetesen nem válik ettől monolit vasbeton tartószerkezetté.
1,5 méternél hosszabban kinyúló konzol
Kivitelezési dokumentáció szükséges akkor is, ha a tartószerkezet 1,5 méternél hosszabban kinyúló konzolt tartalmaz.
3 méter vagy magasabb megtámasztatlan fal vagy pillér
A szabály érinti a 3 méter vagy azt meghaladó magasságú megtámasztatlan falszerkezetet vagy pillért is. A rendelet külön rögzíti, hogy a koszorú ebben az összefüggésben nem számít megtámasztásnak.
Legfeljebb 1,5 méter magas támfal
A jelenlegi szabályozás külön nevesíti az 1,5 métert meg nem haladó magasságú támfal építését, szerkezetének megerősítését vagy részleges megbontását is.
Azbeszttartalmú szerkezet
Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető az azbeszttartalmú szerkezet átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, részleges vagy teljes eltávolítása is.
A tűzvédelmi jellemzők változása
Szintén ide tartozik az a kivitelezés, amely az építmény tűzvédelmi jellemzőinek változását és egyben szigorúbb kockázati osztályba sorolását eredményezi.
Nagyobb bontási munkák
Kivitelezési dokumentáció és ezzel együtt e-napló szükséges a bontásnál is, ha a bontandó építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m³-t, és homlokzatmagassága meghaladja az 5,0 métert, vagy ha a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,5 métert.
A lényeg tehát az, hogy a „nem engedélyköteles” és az „e-napló nélkül végezhető” nem ugyanazt jelenti.
Kötelező az e-napló egyszerű bejelentéses családi háznál?
Igen. Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet kivitelezési dokumentáció alapján, elektronikus építési napló vezetése mellett lehet végezni.
Egy új, egyszerű bejelentés alapján megvalósuló családi háznál tehát az e-napló nem választható adminisztratív szolgáltatás, hanem a jogszerű kivitelezési folyamat része.
Mikor nem kötelező az e-napló?
Nem minden építési, felújítási vagy karbantartási munkáról kell e-építési naplót vezetni. Ha az adott munka nem tartozik a kivitelezési dokumentáció alapján végezhető építőipari kivitelezési tevékenységek közé, akkor főszabály szerint e-napló vezetési kötelezettség sem keletkezik.
Egy egyszerű festés, burkolatcsere vagy olyan kisebb felújítás esetén, amely nem tartozik engedélyhez, egyszerű bejelentéshez vagy a jogszabályban külön nevesített műszaki esetek valamelyikéhez, ezért általában nincs szükség e-naplóra.
A határ azonban nem mindig abból derül ki, hogy a munka hétköznapi értelemben „nagy” vagy „kicsi”. Egy viszonylag kis területet érintő szerkezeti átalakítás is kerülhet olyan kategóriába, amelyhez kivitelezési dokumentáció és e-napló szükséges.
Miért találni eltérő információkat az interneten?
Az építésügyi szabályozás az elmúlt években jelentősen változott. Különösen fontos dátum 2024. október 1., amikor több, az e-építési naplót is érintő új vagy módosított rendelkezés lépett hatályba.
A módosított 191/2009. Korm. rendelet rendelkezéseit főszabály szerint a 2024. október 1-jét követően átadott kivitelezési dokumentációkra, megkötött kivitelezési szerződésekre és az azok alapján végzett kivitelezési tevékenységekre kell alkalmazni. Ezért egy régebbi cikk vagy korábbi építkezés tapasztalata nem feltétlenül alkalmazható egy ma induló beruházásra.
Ki helyezi készenlétbe az e-építési naplót?
Az e-építési napló és az első e-főnapló készenlétbe helyezése az építtető feladata. Az építési munkaterület fővállalkozó kivitelező részére történő átadása előtt ennek meg kell történnie.
Az építtető ezt követően az e-napló alkalmazásban átadja a munkaterületet a fővállalkozó kivitelezőnek. Az e-főnapló akkor válik megnyitottá, amikor a kivitelező a munkaterület átadását elfogadja. A helyszíni munkavégzés ezt követően kezdhető meg.
Ki vezeti az e-naplót?
Az építtető készenlétbe helyezési feladata nem jelenti azt, hogy a napi jelentések vezetése is automatikusan az ő feladata.
Az e-főnaplót a fővállalkozó kivitelező, vagy megbízása esetén annak felelős műszaki vezetője vezeti. Az e-alnapló vezetése az alvállalkozói oldalon hasonló logika szerint történik.
Ezért az e-napló adminisztrációjához nyújtott külső segítség nem jelenti azt, hogy a jogszabály szerinti felelősség automatikusan átszáll az adminisztratív közreműködőre.
Mi az a NÜJ szám?
Az e-napló használata során hamar előkerül a NÜJ, vagyis a naplóügyfél-jel. Ez az e-építési napló rendszerében a felhasználó egyedi azonosítására szolgál, és a résztvevők, szerepkörök kezelésénél is szükség lehet rá.
A NÜJ nem kamarai szám, nem szakmagyakorlási jogosultsági szám és nem azonos a DÁP- vagy ügyfélkapus azonosítóval. A NÜJ használatáról az e-építési napló hivatalos felületén is található tájékoztatás.
A NÜJ számról, annak igényléséről és lekérdezéséről külön útmutatót is készítünk.
Kell minden nap napi jelentést készíteni?
Az e-naplót naprakészen kell tartani. Munkavégzési napon a szükséges napi jelentéseket és bejegyzéseket rögzíteni kell. Ha egy adott napon nincs munkavégzés, arra a napra külön napi jelentést nem kell készíteni; hosszabb szünet esetén azonban a munka folytatásának várható időpontját is megfelelően dokumentálni kell.
E-napló megnyitása és vezetése nem ugyanaz
Gyakori félreértés, hogy az „e-napló megnyitása” és az „e-napló vezetése” ugyanazt jelenti. A folyamatban külön lépés a készenlétbe helyezés, az e-főnapló létrehozása, a szerepkörök kezelése, a munkaterület átadása és elfogadása, majd ezt követően a tényleges naplóvezetés.
Erről külön cikkben foglalkozunk majd részletesen: E-napló megnyitása lépésről lépésre – ki nyitja meg, mikor és milyen adatok szükségesek?
Mire figyeljünk a kivitelezés megkezdése előtt?
Az e-naplóval kapcsolatos problémák jelentős része nem a napi jelentések írásakor kezdődik, hanem már a kivitelezés előkészítése során. A munkaterület átadása előtt célszerű tisztázni, hogy szükséges-e e-napló, rendelkezésre áll-e a megfelelő kivitelezési dokumentáció és szerződés, felvették-e a szükséges résztvevőket, rendelkezésre állnak-e a NÜJ azonosítók, és megfelelően kiosztották-e a szerepköröket.
Mekkora bírság szabható ki, ha nincs vagy szabálytalan az e-napló?
Az e-építési napló elmulasztása vagy szabálytalan vezetése nem pusztán adminisztratív hiba. A 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet külön bírságtételeket határoz meg az e-naplóval kapcsolatos jogsértésekre. A bírság összege a konkrét jogsértéstől, a felelős szereplőtől és a jogszabály szerinti számított építményértéktől is függ.
Az e-főnapló készenlétbe helyezésének vagy megnyitásának hiánya
| Számított építményérték | Építtető | Fővállalkozó kivitelező |
|---|---|---|
| 0–100 millió Ft | 150 000 Ft | 300 000 Ft |
| 100 millió Ft felett–500 millió Ft | 400 000 Ft | 800 000 Ft |
| 500 millió Ft felett | 800 000 Ft | 1 500 000 Ft |
E-napló vezetése: a követelmények megsértése
A fővállalkozó, megrendelő vállalkozó vagy alvállalkozó kivitelező esetében a bírság a számított építményérték kategóriájától függően 100 000, 300 000 vagy 500 000 Ft lehet.
Az e-napló bejegyzésére vonatkozó követelmények megsértése
A jogszabály ezt külön jogsértésként kezeli. Az érintett szereplőtől és az építményérték kategóriájától függően itt is 100 000, 300 000 vagy 500 000 Ft lehet a bírság.
Mit jelent a számított építményérték?
A számított építményérték nem feltétlenül azonos a kivitelező ajánlatával vagy az épület tényleges bekerülési költségével. A 245/2006. Korm. rendelet saját számítási módszert és fajlagos értékeket használ. Lakóépületnél jelenleg 600 000 Ft/m² fajlagos értékkel kell számolni.
Ez azt jelenti, hogy például egy 170 m²-es lakóépület számított építményértéke a fajlagos érték alapján 102 millió Ft, tehát már a 100 millió Ft feletti bírságkategóriába kerülhet.
Az e-naplót ezért nem érdemes utólag „rendbe tenni”. Ha a kivitelezéshez kötelező, annak megfelelő előkészítésének, megnyitásának és vezetésének már a munkakezdéstől szabályosnak kell lennie.
E-napló vezetés és adminisztratív támogatás az MRNK-nál
Az MRNK az e-építési naplóval kapcsolatos folyamatokban adminisztratív és műszaki támogatást nyújt. A megfelelő megbízás és szerepkör-kiosztás mellett segítséget adunk az e-napló indulásának előkészítésében, a résztvevők és dokumentumok kezelésében, valamint a kivitelezés során szükséges adminisztratív feladatokban.
Az e-napló támogatása ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az MRNK automatikusan átveszi a fővállalkozó kivitelező vagy a felelős műszaki vezető jogszabályban meghatározott naplóvezetési felelősségét.
Ha nem egyértelmű, hogy az építkezéséhez szükséges-e e-napló, vagy segítségre van szüksége annak szabályos elindításához és kezeléséhez, érdemes ezt még a kivitelezés megkezdése előtt tisztázni.
Jogszabályi háttér
- 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet – különösen a 22. § és 24. §.
- 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet – az építésügyi bírság részletes szabályai.
- Építésügyi Portál – az e-építési napló 2024. október 1-jei változásai.
A cikk a 2026. októberi szabályozási állapot alapján készült.